Van, aki szerint brandépítés (vagy valahol azt tanulta, hogy az). Van, aki szerint erőltetett, más kedvesnek gondolja. Van, hogy valóban vicces, frappáns lett, van amelyiknek évtizedetekig visszanyúló gyökere van. Bárhogy is, tény, hogy elterjedt valamiféle fura címkét tenni a neved mellé, vagy azzá nevezni magad a KKV szektorban. De miért történik ez? Mi a háttere, és ez jó vagy rossz? Vajon komolyan veheted-e a szövegboszorkányt, a kasszarobbantó Karcsit vagy a lezárás Jedijét?
Volt egyszer egy város, és annak egy hercege
Pedig kifejezetten kreatívan kezdődött. Még néhány évvel ezelőtt egy szövegíró kigondolta, hogy ő lesz a saját maga alapította város hercege. A gondolatot aztán tett követte: alapított egy „várost” megtette magát a saját maga által alapított város hercegévé, és minden nap több (sajnos sértődős, számon kérős, kicsit megbántott kissráchoz hasonló, és nem különösebben sok újdonságot tartalmazó, unalmas) hírleveleket lehetett tőle olvasni amelyekben természetesen állandóan munkára vadászott őhercegsége.
Hogy ő volt-e a fura nevek előfutára, vagy már ő is másolta valahonnan az soha nem derült ki, hiszen a projekt egy idő múlva befuccsolt, ma már csak nyomokban tartalmazza a net.
A brandépítés az oka
Emlékszem az angol tanárnőmre. Eredetileg nem angol tanárnő volt, de a kényszer nagy úr, ezért azzá vált. Az volt a taktikája, hogy mindig éppen egy leckével járt előrébb az angolban, mint azok, akiket tanított, így látszólag rendkívül jól beszélt angolul, ám egy komolyabb kérdés gyorsan zavarba tudta hozni.
Ez történt a magyar „brandépítők” között is.
Nagy részük valamilyen grafikusból vált azzá, vagy egyszerűen csak kitalálta magáról, hogy ő az. Persze, soha nem hallott a brandépítésről és a tudása nagyjából arra terjedt ki, hogy a piros szín kikeverése milyen másik kettő nyomdai alapszínből lehetséges, majd gyorsan eljutottak odáig, hogy a brandépítés lényege (nagyrészt, és természetesen ez egy kiragadott részlet) az, hogy „különböztesd meg magad”.
Ezt egyébként megteszed, olyan ezt mondani mintha azt szajkóznánk a magyar válogatottnak, hogy különböztesse meg magát és legyen meggypiros mezben, vagy olyan szenzációs ötleteket adnánk (ezt egyébként most 14 évesek már tudják a TiokTok-on), hogy kezdj mindig rád jellemző modatattal minden kommunikációt, vagy használj színeket, meg logót tegyél mindenre. Ja és legyen egy jó szlogened.
És az sem baj, ha elgondolkodsz ezen túl hogyan tudod magad megkülönböztetni, hiszen nagy a verseny, és hát valahogy ki kell tűnni. És itt történt valami megmagyarázhatatlan.
Fura nevek bűvöletében
Bár a világon máshol nincs ilyen, és egyetlen komoly, vagy félkomoly szakértő sem nevezi el magát mindenféle fura néven, itthon futótűzként terjedt el: valószínűleg a „különböztesd meg magad” brandépítők ötlete miatt.
Persze, nehéz ezt megérteni.
Évek óta gondolkodunk, hogyan kell elképzelni azt a szituációt, amikor valakinek az eszébe jut, hogy holnaptól ő a marketingninja? Vagy felötlik benne a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha őt úgy hívnánk: a marketing Jedije. Vagy – mivel grafikus- ő lehetne a rajzoló kislány, mivel szövegíró szuper lenne a szómágiaszövegíró vagy a szövegherceg, esetleg a szövegkirálylány, ha kócs akkor mától őt hívjuk láptündérnek, és ha hirdetésekkel foglalkozik, akkor nincs jobb annál mintha mától kassszarobbantó Karcsi, konverzióoptimáló Pista lenne.
Több a kár, mint a haszon.
Persze, ennek a blognak nem célja megítélni senkit (éppen ezért minden eddigi név kitalált, ha bármi köze van a valósághoz az kizárólag a véletlen, vagy amiatt van mert innen merítette az ötletet) de gondolj bele abba, hogy te vagy a „Szövegkirálylány”. Ki tudja miért, de ezt választottad. Lépjünk is túl azon, hogy milyen vélt vagy valós társításokat kapcsolunk a „királylány” szóhoz, nézzünk egy egyszerű példát.
Valaki egy csoportban az online marketing több területére keres munkatársakat.
Vajon mennyi esélye van annak, hogy a csapatot úgy rakja össze, hogy a szövegíró a Szövegkirálylány, az adwördszöt a Kasszarobbantó Peti optimalizálja, a marketinges meg a marketingninja Peti, és persze kell egy kócs is: mi sem természetesebb, hogy Kócsolomtündér lesz. És ne felejtsük el a MátrixosJózsit se (ő fog majd programozni) és a Webshop ladyt, aki a webshopunkat állítgatja majd.
Vajon ennek mennyi esélye?
Nomen est omen (ez a legfontosabb)
És ez nem azt jelenti, ahogy ismered, mert ennek a szólásnak a helyes jelentés nem az, hogy „a név kötelez”, hanem az, hogy a „A név előjel, vagy „A név jósjel” De mondhatnánk önbeteljesítő jóslatot is.
A legnagyobb gond ezekkel a nevekkel, hogy a viselőjük, a kitalálójuk nem gondol abba bele, hogy ezzel meghatározta a sorsát.
Egy szövegkirálylányt, a brandmanust a Bevételmaximáló Bélát nem a legnagyobb magyar légitársaság és nem is a Tesco fogja megkeresni: ha szerencsétlenségére sikerül valahogy a „brandépítése” akkor idővel amikor rájön, hogy nem volt jó ötlet. És – ha majd pár év használat után szintet lépne – nagyon nehéz lesz megszabadulni a mesebeli, erőltetett vagy néha kifejezetten butuska névtől.
Ha szeretnél komoly szakemberekkel és komoly céggel együtt dolgozni keress meg minket.
