Mennyit ér egy like?

Amióta a világ social media-függő lett, a lájkok és a követők egyfajta mérőszámmá váltak. A népszerűség mérőszáma sokaknak egy mutató, vagy lehetőség, de mindenképpen ösztönző hajtóerő. Gondolkoztál már, mennyit is ér valójában?Minden Facebook felhasználó – legyen akár cég, akár magánszemély – minél nagyobb tetszést szeretne elérni, hajtjuk a lájkokat. De valójában mit is ér egy lájk? Csak eszmei értéke lenne? Mit nyerünk a nagyobb aktivitással? Egyáltalán, miért lájkolunk?

A like önigazolás

Ha rányomunk a felfelé mutató hüvelykujjra, jelezzük, hogy tetszik valami. Ezt naponta hatmilliárdszor történik meg. Bár az emojik megjelenése óta több lehetőségk van, lehet imádni és dühösnek lenni a posztra, mégis a hagyományos lájk a leginkább használatos. A lájk a támogatás, a szimpátia kifejezése, akkor is lájkolunk, ha valójában nem tetszik az adott dolog, de törődünk azzal, aki kirakta. Mindössze egy kattintás, abszolút kockázatmentes, nem jelent semmilyen elköteleződést. Egy vitában azt a kommentet lájkoljuk, amivel egyetértünk. Így fejezzük ki identitásunkat: az vagy, amit kedvelsz. A lájkunk egy jelzés, egy önmegerősítés. Igazából nem azért megyünk fel egy social media platformra, mert az ismerőseinkkel való kapcsolatunkat akarjuk ápolni, hanem, hogy jobban érezzük magunkat. Ha kirakunk egy képet, akkor csalódottak leszünk, ha kevesen reagálnak rá, mert nem érezzük elismerve magunkat. A lájk tehát önbizalmat kölcsönöz. Visszajelzésként értékeljük. Az őszinteségén nem gondolkozunk el, csak a hiányán.

A lájkok száma garancia?

Amikor a látókörünkbe kerül egy oldal, ahol a rajongók száma több ezres, akkor könnyebben rákattintunk. Elvégre, ha ennyi embernek tetszik, csak nem olyan rossz. Ha sokan kedvelik, biztosan jó, és minőségi. Ekkora tömeg csak nem téved? Amikor pedig a későbbiekben meghalljuk a cég vagy a márka nevét, egyből egy stabil értékre asszociálunk. Pusztán azért, mert jó nagy számot láttunk.

A like értéke

Már maga a felvetés sem egyértelmű, nehéz erre válaszolni. Nem létezik egy univerzális képlet, minden terület más és más. Miért lájkoltak? A megfelelő emberek nyomták meg azt a bizonyos gombot? Biztos, hogy a céljainknak megfelelően ért célba az üzenetünk? A lájkolóinkból fizetős ügyfelek lesznek? És ezért tényleg mindent megtettünk?
Ha csak úgy tessék-lássék közlünk tartalmakat a céges facebook oldalunkkal, akkor hogy is akarunk aktivitást elérni? Ha valaki lájkol, ezt a figyelmet igyekezzünk fenntartani, különben nem fogják tovább követni a posztjainkat. Tehát, mi a teendő? Foglalkoznunk kell az oldalunkkal. Mérnünk és nyomon követnünk, hogy mivel tudjuk a ár megszerzett rajongóinkat interakcióra késztetni.
Figyeljük meg, mikor a legaktívabbak. Mikor tudjuk őket elérni. Reggel? Munkakezdés előtt? Ebédidőben? Esetleg késő este, vagy hétvégén? És a hét melyik napján? Minden szektornak más és más a statisztikailag legjobb napja. A lényeg, hogy akkor kell posztolni az új tartalmakat, amikor a célközönséget a legjobban el tudjuk érni, és nem akkor, amikor nekünk kényelmes.

like
like

Hogyan mérjünk a Facebookon?

A száraz tények talaján maradva akár számolgathatunk is. Az egyik legegyszerűbb képlet, ha az összes felmerülő költségünket összeadjuk (idő, szakemberek, esetleges hirdetések árai) és elosztjuk a megszerzett lájkok számával.
Ha hirdetünk, már több módszer áll a rendelkezésünkre.
CPM (cost per mille): ezer megjelenésre jutó költség. Ha a CPM 1000 Ft, akkor 100 Ft-ot kell fizetni minden 1000 megjelenés után. A megjelenés tulajdonképpen a megtekintéssel egyenlő. Ezt inkább akkor alkalmazzuk, ha a márka ismertségét növelnénk.
CPC (cost per click): a számláló kattintásonként pörög, amikor a hirdetésedre kattintanak. Te állítod be azt az összeget, amit egy-egy elérésre szánsz. Ez akkor legyen opció, ha a weboldaladra szeretnéd irányítani a figyelmet.
CPA (cost per action): interakció utáni költség. Itt megadhatod, hogy milyen interaktív cselevés után fizetsz, és csak akkor terhel fizetési kötelezettség, ha az be is következik. Például, új lájkolókat szeretnél, és minden új rajongó után fizetnél 500 Ft-ot. Ez neked csak akkor lesz ötszáz forint, h a a hirdetés megtekintése után lájkolja is az oldalt.

Számolgathatunk naphosszat, garanciát nem kapunk. Ha megnézik a hirdetést, még nem biztos, hogy lájkolnak is. Ha lájkolnak, nem biztos, hogy vásárolnak is.

TAT szám

Talking about this – vagyis a TAT szám azt jelzi a Facebook céges oldalt használóknak, hogy az elmúlt 7 napban hányan és hogyan voltak aktívak az oldalunkon. Többféle elemzési lehetőség áll a rendelkezésünkre, megnézhetjük, hányan kedveltek minket időszakokra bontva, de akár nemek, lakhely, stb szerint is. Ha ez a szám magas, akkor a cégünkről sokan beszélnek. Persze, nyilván ez akkor mutat valós értéket, ha nem a kiskutya-édibaba-ruhátlanhölgy triót használtuk az aktivitás eléréséhez. Ha sokaknál azért téma a cégünk, mert olyan tartalmat nyújtunk az oldalunkon, amit használni tudnak, abból hamarabb lesz bevétel, mint az általában rossz helyesírással írt életbölcsességektől.

Megéri fizetni a lájkokért?

Mivel eladó az egész világ, számos weboldal ígér lájkokat is, persze nem ingyen. Az előző amerikai elnökválasztásokon Mitt Romney republikánus jelöltről kiderült, hogy a stábja több százezer Twitter-követőt vásárolt, hogy úgy tűnjön, egyre nő a népszerűsége. Aztán persze ezzel sorban mindenkit megvádoltak. Az ilyen eszközök használata nem igazán tesz jót a felépített imidzsnek.
Ezért alaposan át kell gondolni. Egyrészről, ha valós, és hazai facebook felhasználók lájkjaira szól a szerződés és a garancia, akkor az illető felhasználó ismerősei is látják, hogy kedvelt egy oldalt, és többekhez eljuthatunk. Ám egy frissen létrehozott oldalnál nem elég a vásárolt követők nagy száma. Ha nem posztolunk tudatosan és szorgalmasan, akkor a már meglévő oldalunk népszerűségét sem emelik a plusz számok. Ergó, ha nem dolgozunk meg az interakciókért, akkor a régiek is szépen lassan el fognak fogyni. Ugyanis egy idő után már nem jelenünk meg a hírfolyamban. És így múlik el a világ dicsősége, lenullázzuk a saját befektetett munkánkat, pénzünket, vásárolt, vagy valós rajongóink számát. Általában azoknak éri meg rajongókat, lájkokat vásárolni, akik abból élnek, hogy “népszerűek”. Akik attól híresek, hogy ismertek. Celebek, politikusok, és társaik.
Másrészt, ha lájkokat veszel, olyanokért fizetnél, akik amúgy nem is hallottak volna az oldaladról, nem érdekli őket a terméked, céged, szolgáltatásod. Mivel nem érdekli őket, nem fognak kommentelni, nem lájkolnak többet a posztjaid alatt, és az is előfordulhat, hogy maga a Facebook tilt le. Naponta több tízezer kamu profilt törölnek, nem csak a Facbookról, de a YouTube és a Twitter moderátorai is figyelnek.

Miért kell mindig jelen lenni a célközönség életében?

A lájk egy pillanatnyi életérzés. Ott és akkor, az adott pillanatban valami tetszik, egyetértek vele. Szinte mindennel így vagyunk. Egyszer sikerült felkeltenünk az érdeklődésüket, lájkolták az oldalunkat, nőtt a rajongóink száma. De a puszta számból még nem élünk meg. Lehet, hogy utána már követ minket, nem olvassa a bejegyzéseinket,nem nézi a hirdetéseinket, tehát igazából nem sokat ér számunkra. Pusztán csak nem fektetett energiát abba, hogy leiratkozzon az oldalunkról, és negligálja az egykori Tetszik-érzését. Tehát, önmagában a lájk nem sokat ér. Ami viszont aranyat, az a jó közösség.

Rajongói aktivitás szinten tartása, növelése

Az aktív célcsoport figyelme a kulcs a sikerünkhöz. Konverzió és bevétel, marketinges Kánaán. A célcsoport pedig akkor lesz aktív, ha figyelmet kap. Rendszeresen, értékes tartalmakat posztolunk. Ha kommentelésre ösztönözzük olvasóinkat. Vagyis magasan tartjuk a TAT számot. Meg kell ismernünk a célcsoportunkat. Használjuk rendszeresen az elemzéseket, így testreszabottabban készíthetjük el a posztjainket.

A rajongók száma, vagy akár a TAT szám ne a célunk legyen, maradjanak pusztán számok. A céljaink elérését segítő mérőszámok.