A chat-robot (chatter robot, beszélgető robot) olyan program, amely “beszélget” a felhasználóval. Beszélgetés alatt a tárolt adatokból való információszolgáltatást kell értenünk. A chatbot a mesterséges intelligencia és az emberi nyelv kutatásából nyert adatok, és egyéb alkalmazott módszerek felhasználásával kommunikál a felhasználóval.
A beszélgető robot
A robotokat olyan területeken használjuk, amelyek képességeiknek megfelelőek. Nem az a feladatuk, hogy átvegyék az emberek helyét. Bár a fejlesztők igyekeznek emberi tulajdonságokkal felruházni “őket”. Ugyanis a felhasználók úgyis feltételeznek róla személyiségjegyeket egyet, jobb, ha ezt az irányt mi magunk szabjuk meg. A robot a cégünket reprezentálja, ennek megfelelő legyen a hangneme, szókincse, stílusa, stb.
A chatbotok használata
A chatbotokat úgy fejlesztik, hogy a kommunikáció folyamán igyekszik az emberi metakommunikáció szabályait követni, a szövegkörnyezetnek megfelelő kérdéseket feltenni, a neki feltett kérdésekre megfelelő válaszokat adni. Általában rövid válaszokat ad, a chat íratlan szabályai szerint. Ezt a tömörséget szeretik a látogatók, sms-ben sem írunk hosszú eposzokat. Rövid, velős, tömör, minden lényeges tudnivalóval.
A chatbotok használata érdekessé teszi weboldalt, már csak a kuriózum miatt is nő annak látogatottsága. Ráadásul a felhasználók valóban csak az őket érdeklő adatokat, információkat kapják, gyorsabban tudnak navigálni az oldalunkon. Mivel nem bosszankodnak amiatt, hogy nem találnak valamit, nem kattintanak el gyorsan az oldalról, hosszabb ideig maradnak “nálunk”. Ezért a Google is szeretni fog, és az organikus találati listában elfoglalt helyünk is egyre előrébb csúszik.
A chatbotok mindig ott vannak, rendelkezésre állnak, korlátlan ügyfélszolgálatot jelentenek. Ez biztonságérzetet ad, nekünk is, és a felhasználóknak is. Bármikor elérhetőek, nem kell a nyitvatartási időre, munkaidőre szorítkozni. Ez mindig vonzó lehetőség, a felhasználók nem érzik kényszerítve magukat, akkor használják, amikor nekik jó. Nekünk meg éppenséggel az a jó, ha használják, és számunkra teljesen mindegy, mikor.
A használatuk nagyon egyszerű, és lényegében egyforma. Ha megmondjuk, vagy beírjuk a kérdéseinket, akkor vagy megkapjuk a kért információt, vagy további kérdéseket tesznek fel, a pontosítás végett. A felhasználók személyre szabott válaszokat kapnak, nem egy sablon üzenetet.
A chatbotok felhasználása és fogadtatása elég kedvező,
Egy alapszintű botot nem komplikált összeállítani. Már elérhetőek olyan template-k is, amelyet alapján még könnyebb a beállítás, csak integrálni kell a chat alkalmazásunkba. Persze, egy tesztelés nem árt, a gyakorlat során fogunk rájönni, melyik tulajdonság, vagy verzió a megfelelőbb nekünk. A teszt időszak alatt a felhasználók visszajelzései alapján tudunk csiszolni. Egy A/B teszt elég. Ami működik, marad, ami nem válik be, attól a tulajdonságtól búcsút mondunk.
Vannak összetettebb megoldások, lehetőségek is, ott azért kicsit több a munka.
Amiről semmiképpen ne felejtkezzünk meg: bármit mond, vagy ír a botunk, az minket jellemez. Növelheti a népszerűségünket, de akár ronthat is rajta egy rossz beállítás.
Nem csak a felhasználóknak előnyös a használata, a felhasználói adatok egyszerű összegyűjtése miatt a vállalati célokat is nagyszerűen szolgálja. Erre már több nagyobb cég is rájött: Royal Bank of Scotland és a NatWest is rendelkezik virtuális alkalmazottal. Ők a IBM Watson technológiájával hozták létre. Botjuk megérti és folyamatosan tanul is az emberi beszélgetésekből. A fejlesztőinek távolabbi célja, hogy az ügyfél hangulatát is érzékelje. Amikor egy ügyfél mérges, vagy ideges, akkor az adott hangulatnak megfelelően vált stílust, vagy lépéseket.
Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója azt nyilatkozta 2016. márciusában a Usatoday című internetes lapnak, hogy “The bots are the new apps”, azaz a „botok az új appok.” A közeljövőben várhatóan gyökeresen meváltozik majd az ember – számítógép interakció. A Skype-on, ami a Microsofthoz tartozik, már most botok segítenek hotelszobát és repülőjegyet foglalni.
A naponta keletkező töménytelen mennyiségű adathalmaz, a big data, a gépi tanulás fejlődése, a felhő-alapú adattárolás, a végtelenbe tartó számítási kapacitások teljes mértékben kedveznek a botok elterjedésének. A virtuális asszisztensek napjainkban egyre kedveltebbek.
A botok felhasználási területe
Felhasználásuk skálája elég széles:
- Sok hírügynökség is botokat használ az oldalain: összefoglalókat, híreket közölnek, esetenként részleteznek, vagy új témát javasolnak.
- A bevásárló botok termékeket kínálnak, klikkeléssel válogathatunk a termékek és az opciók között, vagy írhatunk üzenetet a chatablakban. Ennél a fajtánál írásban zajlik az üzenetváltás, nem is fontos, hogy az élő beszédre emlékeztessen.
- Vannak életmód-tanácsadó botok is: a bostoni Laura (Timothy Bickmore fejlesztése) idősebb embereknek beszél a testedzés szükségessségéről, és a helyes életmódról.
- A holland Twente Egyetem botja pedig a dohányzásról való leszokásban segít.
- Az IRC botok atomatizált kliensek, különböző feladatokkal: védik a csatornát, információkat szolgáltatnak, adatokat gyűjtenek, statisztikákat készítenek. (rosszindulatú változataik a warbotok)
- Számos online játékban lépnek be botok a kilépő játékos helyére, hogy a játék többi résztvevője zavartalanul tudja folytatni a menetet.
Chatbotok kezdetektől napjainkig
Az első mesterséges intelligenciát használó bot, Eliza, 1966-ban épült meg a Massachusettsi Műszaki Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó tanszékén. A kutató Joseph Weizenbaum volt a megálmodja. Nevét Eliza Doolittleről kapta, akit G. B. Shaw Pygmalion című színdarabjában előkelő beszédre és viselkedésre tanítanak. Weizenbaum az akkoriban divatba jövő, pácienseit aktívan hallgató, ideálisnak gondolt pszichoanalitikus személyiségjegyeivel, stílusával ruházta fel az Eliza alkalmazást. A terapeuta sem ad direkt tanácsokat, hanem kérdésekkel, visszatükrözéssel, ismétléssel és egyéb módszerekkel ösztönzi a pácienst, hogy minél részletesebben kifejtse a problémáját és maga jusson el a megoldásig.
A kulcsszavak szövegkörnyezetét vizsgálta, a beszélgetőtárs közléseiből, a kulcsszavak megkeresésével és behelyettesítésével állítja elő értelmesnek tűnő válaszait. Amennyiben nem talált ilyeneket általános töltelékszöveggel reagált, vagy bármikor feltehető kérdésekkel felelt. Ha igen, a kijelentő mondatot alakította át kérdővé.
Az Eliza programot már jóval fejlettebb alkalmazások követték. A teljesség igénye nélkül, a legismertebbek: például az Alice (A.L.I.C.E., Richard S. Wallace-tól. A chatbotok Oscarjának számító Loebner díjat háromszor is elnyerte, 2000-ben és egy évre rá, majd 2004-ben szintén. A díjat azok kapják, akiknek a fejlesztése átmegy a Turing-teszten, azaz a botokat a kommunikációja alapján embernek hiszik.
ELLA is Loebner díjas lett, 2002-ben.
A 2000-es években nagy sikere colt a SmarterChildnak, közel 30 millióan használták a Windows Live Messengeren futó alkalmazást.
